Vasárnap kezdődik az egyiptomi Sarm-es-Sejkben az ENSZ 27. éves klímakonferenciája. A november 6. és 18. között tartandó rendezvény a világ legjelentősebb eseménye klímaváltozás-témában, mivel azonban a korábban tett ígéretek ellenére a világ még mindig klímakatasztrófa felé tart, sokan szkeptikusak a COP27 várható eredményeivel kapcsolatban.
Közel egy évvel a lakossági napelemes pályázatok beadása után még mindig 17 ezren várják, hogy elbírálják a támogatási kérelmüket, a minap pedig betiltotta a kormány a hálózatba való betáplálás lehetőségét, így elvileg csak sziget üzemmódú napelemes fejlesztések valósulhatnak meg, azt viszont a felhívás kizárta. A sokhavi várakozás alatt a kivitelezői költségek elszálltak, így a 100%-os támogatást ígérő pályázatból sokaknál akár 60-70%-os támogatású konstrukció lehet, azaz akár milliós méretű önerőt is hozzá kell tenniük. A pályázatot egyébként az uniós helyreállítási alapból tervezi finanszírozni a kormány, de egyetlen tagállamként még azt se hagyta jóvá nekünk Brüsszel, így ezzel is összefügghet, hogy a hivatalos adatbázis szerint még a kivitelezők szállítói előlegére se fizettek ki egyetlen fillért se. A rezsicsökkentés augusztusi módosítása után tehát a bizonytalanságok halmozódtak és most az érintettek csak reménykedhetnek abban, hogy lesz valamilyen jogszabályi lehetőség például az áramszolgáltatókhoz október 31-ig beadott igényükre tekintettel arra, hogy a tervezett fejlesztésüket tényleg meg is tudják csinálni.
Colm Kelleher, a UBS elnöke szerdán a hongkongi Global Financial Leaders' Investment Summiton arról beszélt, hogy az ESG-befektetésekkel kapcsolatos jelenlegi kihívások nem fogják megállítani a befektetőket abban, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokra összpontosítsanak, ez a mozgalom megállíthatatlan – számol be a hírről a Bloomberg.
Hivatalosan a tegnapi naptól kezdődően vége a napelemesek jó világának idehaza, mivel megszűnik az új lakossági telepítések esetén a kifejezetten vonzó szaldó elszámolási rendszer, helyette jön a visszatáplálás lehetőségének teljes megszüntetése. Cikkünkben leegyszerűsített számítások segítségével azt mutatjuk be, hogy az új - átmenetinek ígért - elszámolási rendszerben milyen lehetőségei vannak az új felhasználóknak és hogy az mennyire vonzó a megtérülési számok alapján. Beszéljenek a számok!
Véget ér a tavi viharjelzési szezon hétfőn - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. A szolgálat egyik legfontosabb feladata az állampolgárok élet- és vagyonvédelmét szolgáló veszélyjelző rendszerek fenntartása, üzemeltetése, ezek egyike a Balatont, a Velencei-tavat és a Tisza-tavat magában foglaló tavi viharjelzés. Ilyen értékeket mért a szolgálat az idei szezonban.
Egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, a vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést. A folyamatos fejlődés ellenére azonban a beszámolók sokszor még mindig nem elég részletesek, és több területen hiányosak a KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló beszámolók terén előrelépés tapasztalható, más kapcsolódó területeken viszont lassú a haladás. Az ESG társadalmi és irányítási összetevőiről például a megkérdezettek alig fele szolgáltat adatokat. A vállalatoknak az elbeszélő jellegű beszámolók helyett inkább adatokkal kéne alátámasztaniuk fenntarthatósági erőfeszítéseiket.
Elkészült Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása csütörtökön Mezőhegyesen, a 10,5 milliárd forintos program révén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözhető földterülete megduplázódott.
A magyarok 77 százaléka szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást; ez 12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál és a harmadik legmagasabb arány az EU 27 tágallamában – derült ki az Európai Beruházási Bank (EIB) éves éghajlati felméréséből. A Magyarországon született válaszokat bemutató külön anyag azt tartalmazza, hogy az emberek 90%-a szerint a kormány túl lassan cselekszik az éghajlatváltozás terén, 86%-a úgy gondolja, hogy globális katasztrófához vezet, ha nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, 71%-uk megadóztatná a légi közlekedést és a városi terepjárók használatát; emellett kétharmaduk támogatná, hogy a nagyobb energia fogyasztók többet fizessenek és mindössze az emberek 11%-a fogadná el, hogy a lakását 19 fokra fűthetné, ami a harmadik legalacsonyabb arány a tagállamok között.
A szerda esti közlönyben a kormány kihirdette a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának veszélyhelyzeti új szabályait. Ezzel eldőlt: október 31-ig tart a lakossági napelemek esetében az eddig nagyon vonzó szaldó elszámolás, utána cudar világ jön a napelemtelepítő háztartásoknak. A kormány azt ígéri: mindez csak átmeneti, a hálózatfejlesztés idejére érvényes szabályozás.
Óriási többletforráshoz jut a magyar Zöld Busz Program amiatt, hogy Magyarország kvótatöbbletét Németországnak értékesítette és ezt a tegnapi környezetvédelmi miniszteri ülés keretében alá is írta a két fél – jelentette be a Facebookon Steiner Attila energiaügyi államtitkár. Ugyanő posztolta azt, hogy Palkovics László technológiai és ipari miniszter Brüsszelben Margarethe Vestager versenyjogi biztossal tárgyalt, illetve a környezetvédelmi miniszterek ülésén jelezte: Magyarország a jelenlegi 11,5 milliárd köbméteres éves gázfogyasztását 2050-re legfeljebb 3-4 milliárdra szorítaná vissza és ennek érdekében számos fejlesztést tervez.
A 100 euró alá szakadó tőzsdei gázár jótékony hatását igyekszik „meglovagolni” a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) azzal, hogy ma megszabta a távhőszektor jövő év első negyedévében elismert gázár költségének szabályait, szakkifejezéssel az indokolt költség alapjaként elismert referencia földgázár szabályait. Ez a lépés a nyári kiváró stratégia miatti rendkívüli helyzet ellensúlyozását is szolgálja azzal, hogy a beszakadó piaci árak mellett jócskán lejjebb lehessen szorítani a mostani fűtési szezon átlagában elismert költség szintjét a távhő szektor felé.
Szlovéniában 16 ezer fa ültetésével ellensúlyozták annak környezetkárosító hatását, hogy a Júliai-Alpokból a Triglav-gleccser egy darabját Pekingbe szállították a 2022-es téli olimpiára, hogy felhívják a figyelmet a globális felmelegedésre és annak pusztító hatására egyebek közt a télisportokra.
A környezettudatos építés és felújítás igenis lehetséges, vannak olyan természetes anyagok, amelyekkel szinte nulla karbonlabnyommal megoldaható a falazás vagy a hőszigetelés - gyors kivitelezés, nagy hőtároló kapacitás és alacsony hőátbocsátási tényező mellett. A Magyar Építéstechnika Szaklap legutóbbi számában ezeket az anyagokat vették sorra.
Az üzleti élet területén egyre fontosabb szerepet kapó ESG jelentősen átalakítja az irodabérlés szabályait, valamint a bérbeadók, bérlők és különböző szolgáltatók hozzáállását az irodákhoz – ez volt a fő megállapítása a New Work által szervezett kerekasztal-beszélgetésnek.
A háztartási méretű (HMKE) napelemes rendszerek beépített teljesítőképessége 30 MW-tal, a nagyobb napelemparkok teljesítőképessége pedig közel 70 MW-tal nőtt, vagyis a hazai fotovoltaikus kapacitás összességében csaknem 100 MW-tal bővült szeptember elsejétől október elejéig. A magyarországi fotovoltaikus termelők összesített beépített teljesítőképessége így már 3678 MW.
Néhány év leforgása alatt látványos változásokat hozott a vagyonkezelés területén Magyarországon és a nemzetközi piacokon egyaránt az ESG. Kérdés azonban, hogy milyen keresleti, technológiai, jogi, tőkepiaci és ingatlanpiaci feltételek teljesülése kell ahhoz, hogy a vagyonkezelési piac egésze az ESG szellemében működjön. Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciájának délutáni szekciójában.
A klímaváltozásra, illetve ennek kockázataira ma már odafigyelnek a befektetők, az ESG-szempontok meghatározói lettek a vállalatirányítási stratégiáknak és a szabályozói figyelmet is bevonzották. Mindig vannak azonban új kockázatok, amelyek próbára teszik a vállalatokat, befektetőket, a társadalmat. Mit hoz vajon a következő évtized? - ezzel foglalkozik az MSCI ESG Trends to Watch című kiadványa. A trendek egyike a beszállítói lánba végigmenő kibocsátás-csökkentési nyomás lehet.
A helyiek körében Kierrätyskeskus néven ismert, magyarul újrahasznosító központként fordítható egységek mára szerves részei a finnek mindennapjainak. A természeti erőforrások fenntarthatatlan mértékű fogyasztásának visszaszorítására, a termékek újrahasználatának és újrahasznosításának népszerűsítésére, és a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási tevékenység kiterjesztésére létrejött hálózat 12 helyszínen működik Helsinkiben és környékén. Hogy pontosan miről szól az újrahasznosító központok működése és hogyan kapcsolódik ez a körforgásos gazdaság rendszeréhez, arról Leena Nukkarival, a Kierrätyskeskus környezetvédelmi oktatási tevékenységének vezetőjével beszélgettünk.
Az elektromos közlekedést és a megújuló energiát övező nagy érdeklődés gyakran háttérbe szorítja azt a tényt, hogy az ezzel kapcsolatos mögöttes tevékenységekben, mint az akkumulátorgyártásban és az ahhoz kapcsolódó ritkaföldfémek bányászatában is hatalmas felfutás zajlik. Becslések szerint az európai akkumulátorpiac értéke 2025-re eléri a 250 milliárd eurót, ami mind gazdasági, mind környezeti szempontból számos kérdést felvet. Hova kerülnek az élettartamuk végét elérő akkumulátorok? Miért fontos és hogyan lehet ezeket az akkumulátorokat újrahasznosítani? Mi lesz a megfelelő stratégia? A válaszokban élen jár Finnország, ami 2020 januárjában a világ egyik első országaként nemzeti akkumulátorstratégiát mutatott be. Ennek részleteiről és a jövőbeli tervekről a Business Finland szakértőivel, Ilkka Homanennel és Markku Kivistövel beszélgettünk.